Avagy mit lát egy szülő ebből ha ért egy kicsit az informatikához meg az oktatáshoz is

A kényszer szülte digitális oktatásról

"Digitális eszközök használata az oktatásban - szülői szemmel" kérdőív - Eredmények összefoglalása

Több mint 4000 kitöltés, inkább elégedett szülők, a vidék komoly hátrányban van, a gyerekek több mint negyede nem tud digitálisan tanulni

2020. május 19. - DuggenHuzzer

Bevezetés

A jelenlegi kényszer szülte digitális oktatást sokan, sokféleképpen elemezték már, tudomásunk szerint az eszközökre és azok kedveltségére koncentráló elemzés azonban nem született még. Főbb megállapításaink szerint az eszközöket a szülők többsége kedveli, sőt vannak kifejezett rajongók is, de a vidék komoly hátrányban a van a digitális oktatás elérésében. Fontos tanulság, hogy a használt eszközök fajtáitól kevésbé függ az elfogadottság, azaz a jó pedagógus szinte bármilyen rendelkezésére álló eszközzel képes a szülők elégedettségére oktatni. A videós tanítás megosztó, sokan szeretik és sokan nem. A lemaradók mennyisége azonban olyan mértékű, ami azonnali intézkedést tenne szükségessé. A részletes eredmények ebben a bejegyzésben találhatók.

A kérdőívről

A kérdőív egy magánkezdeményezés, többgyermekes szülőkként arra voltunk kíváncsiak, hogy más szülők hogyan fogadták a digitális oktatás bevezetését az első hetekben. Ezt pedig a használt eszközök kedveltségén keresztül próbáltuk mérni, elkerülve így azt, hogy pedagógusokat, iskolákat közvetlenül minősítsenek a kitöltők.

Fontos szempont volt, hogy a kérdőív gyorsan kitölthető legyen, így nem volt lehetőség az elméleti fogalmak pontos magyarázatára, ehelyett intuitív módon használható kategóriákat kerestünk. Így a természetes szegmentációs szempontok (iskola típusa, évfolyam, székhely típusa) mellett három kategóriára osztottuk az eszközöket (keretrendszer, video eszköz, gyakorló/számonkérő eszköz). Keretrendszer alatt egy olyan – akár iskolai szinten azonos – eszközt értettünk, ami biztosítja a diák és a tanár közti kapcsolattartást a tananyagok és feladatok kiadása, számonkérése, illetve ezek nyilvántartása tekintetében (a jelölőnégyzet szerinti felsorolás is segített ennek értelmezésében – Google Classroom, Microsoft Teams stb.). Ideális esetben ez a keretrendszer lenne az oktatás alapeszköze, ahol minden tananyag, feladat, értékelés elérhető (akár linken keresztül). Video eszközön interaktív óra tartására alkalmas eszközt értettünk (tehát a tanár beszél, prezentál, kérdez, ugyanakkor lehetőség van a diákok számára is szinkron módon kérdezni, válaszolni), itt is a felsorolással orientálva az értelmezést (Zoom, Skype stb.).  Gyakorló/számonkérő eszközön olyan eszközt értettünk, ami a tanultak mélyebb rögzülését vagy számonkérését segítik, ideális esetben közvetlen értékelést adva visszajelzéséként tanár és diák számára egyaránt (felsorolással segítve itt is, Redmenta, Okosdoboz stb.). Az általunk ismert eszközök többsége mindkét célnak egyszerre felel meg (a kitöltések számának, idejének korlátozása az alapvető eltérés számonkérés esetén), ezért vontuk össze ezt egy kategóriába, a továbbiakban gyakorló eszközként hivatkozunk erre.

Kiindulási hipotézisek

Bár ez a felmérés nem tudományos igényű munkaként jött létre, természetesen voltak feltevéseink arról, hogyan alakulnak majd az eredmények. Ezeket itt, most kicsit fellengzősen hipotézisekként adjuk meg. A digitális oktatás indulásának első heteiben az egyik leghangosabb téma az volt, hogy mely eszköz(ök) a legjobb(ak). Első kiindulási hipotézisünk az volt, hogy az eszközök konkrét fajtájától nem nagyon függ a digitális oktatás sikere (H1), hiszen a legáltalánosabban használható eszközök közötti funkcionális eltérés valójában nem meghatározó. Ennek a hipotézisnek az igazolására szolgál az eszköz kategóriákon belüli kedveltségek mérése, azt feltételezve, hogy a kedveltség nem tér el jelentősen eszközönként.

Második kiindulási hipotézisünk az volt, hogy az eszközök használata a gazdasági/társadalmi háttér miatt, kevésbé jellemző a fővárostól vidék felé haladva (H2), azonban ennek a letörésnek a mértéke kérdéses volt.  Harmadik hipotézisünk – ami kevésbé kvantitatív - az volt, hogy bár a szülők véleményét nem szokták erről megkérdezni, azért a szülők többségének fontos annyira az oktatásról való véleményalkotás, hogy:

  1. értelmes mennyiségű adatot tudunk gyűjteni (H3A);
  2. a kitöltők képben lesznek a használt eszközökkel kapcsolatban (H3B).

 

Eredmények összefoglalása

A digitális oktatásra átállt iskolákban a szülők többsége kedveli a használt eszközöket – különösen a számonkérésre használt platformokat. Ez a kedveltség mind iskolatípus, mind az iskola székhelye szerint jelentős eltéréseket mutat. Mivel olyan lehetőség is volt, hogy egyes eszközkategóriákat „nem használt”-nak minősítsék a kitöltők, egyúttal arról is kaptunk egy (eredetileg nem is tervezett) képet, hogy mekkora arányban fordul ez elő (ld. „Akik kimaradtak”). Ennek összevetése a hivatalos és nem hivatalos becslésekkel is elég érdekes tanulságokkal szolgál.

Az eszközök használatának székhely szerinti eloszlása hozta a várható papírformát, azaz Budapestről vidék felé haladva az eszközök használatának aránya csökken (H2: ). Kicsi csavar, hogy a megyeszékhely-város sorrend az intuícióval szemben azt jelzi, a városokban kicsivel nagyobb arányban használnak eszközöket, mint a megyeszékhelyeken. Az eszközök használatának iskolatípus szerinti megoszlása alapján a gimnáziumok toronymagasan vezetnek ebben. Évfolyam szerinti használati megoszlást vizsgálva azt találtuk, hogy a használati arány növekszik a felső évfolyamok felé haladva (1-8.), azonban ez a trend megfordul a 9-12. évfolyamokban. A konkrét eszközök kedveltsége a kitöltők körében viszonylag kis szórást mutat a keretrendszer és a videoeszköz kategóriában, a gyakorló kategóriában viszont egészen nagyot. Ez azt jelenti, hogy a keretrendszer és a videoeszköz választása kevésbé fontos a szülőknek, mint a gyakorló eszköz. A keretrendszer esetében ennek oka az lehet, hogy ez elsősorban adminisztrációs szerepet játszik (nehezebb érzelmileg viszonyulni hozzá) és az adminisztrációs funkciók eltérése sem túl nagy. Valójában itt az innováció szerepe kisebb, könnyebb egymásról a szükséges funkciókat lemásolni.  A videoeszközökesetében tipikusan sok éve piacon levő multik felhő alapú termékei versenyeznek egymással, ezért a funkcionalitás és a minőség a kérdőívet kitöltők érzékelése szintjén nagyon haszonló. A gyakorló eszközök esetében már sokkal nagyobb szerepe van a funkcionalitásnak és az innovációnak, ennek megfelelően az érzelmi viszonyulás nagyobb szerepet játszik, erre utal a preferenciák közötti nagyobb eltérés. Itt ráadásuk már nem csak a multik rúgnak labdába, nagyon sok kisebb (köztük sok magyar) eszköz használatát jelezték a kitöltők. További jelentős különbséget okoz az is, hogy az eszköz itt egyúttal rendelkezésre álló tartalmat is jelent, hiszen a mások által létrehozott gyakorlatok, anyagok a közösség rendelkezésére állnak, ezek mennyiségével és minőségével is befolyásolva a kedveltséget (pl. Redmenta katalógus: 12618 megosztott gyakorlat (2020/05/15)).

A felmérés igazolta azt, hogy a digitális oktatás a szülői preferenciák alapján elsősorban nem eszközfüggő, a különböző eszközök átlagos kedveltsége nem tér el jelentősen egymástól (H1: ), a gyakorló eszközöknél említett nagyobb szórással.

A fenti megállapításokhoz szükséges volt, hogy jelentős számban (4000+) hajlandók legyenek a szülők a kérdőívet kitölteni (H3A: ) illetve a kommentek és a szabad szöveges válaszok között alacsony (<0,5%) legyen a „nem tudom milyen eszközt használ az iskola” jellegű válaszok aránya (H3B: ).

Akik kimaradtak

A becslések a digitális oktatással el nem ért tanulók mértékét 5-20% közé teszik (kormánypárti - ellenzéki szélsőértékek), azaz ennyi tanuló esetében teljesen értelmezhetetlen a kérdőív, hiszen semmilyen eszközt nem használnak, annak iskolai vagy otthoni hiánya miatt. Ez a felmérés az eszközt nem használókat Budapesten 13-19%-ra, vidéken 18-36%-ra mérte a kitöltők körében. A becsült 5-20% és az itteni kitöltők közötti átfedés mértéke nem ismert, de feltehetőleg nem 100%. Ezt azt jelenti, hogy mérésünktől nagyobb arányban lehetnek kimaradók a digitális oktatásból. Örülhetünk annak, hogy a használók inkább elégedettek az eszközökkel, de ezt a szakadékot mindenképpen csökkenteni szükséges.

 

Köszönet a Dataizmus Zrt.-nek a kérdőívek targetálásában nyújtott segítségéért!

A bejegyzés trackback címe:

https://eduandcorona.blog.hu/api/trackback/id/tr6115697010

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.