Avagy mit lát egy szülő ebből ha ért egy kicsit az informatikához meg az oktatáshoz is

A kényszer szülte digitális oktatásról

Digitális oktatás - 2. hét

2020. március 30. - DuggenHuzzer

Eltelt a második hét is, új élmények, új kihívások, tapasztalatok.

+: Elindultak az online órák mindhárom iskolában, egyre ügyesebben használja mindenki az eszközöket, lassan tényleg a tanulásról szólnak ezek a videomeetingek. Eszközök terén széles a skála, Teams, Zoom, Skype, GoToMeet.me.

+: Ha valaki azt mondja két hete, hogy itt tartunk majd most, akkor valószínűleg nem hiszem el...

+: Képernyőmegosztás, feleltetés is volt, ma már szülői értekezlet is lesz. Kíváncsian várom, megy-e olyan simán, mint a gyerekekkel az óra :-). Még egy felvételi interjú is volt a legnagyobbnak.

+: A másodikosnak van "őrjöngő" felület (külön Teams csatorna), ahova írogathatnak, emoji-zhetnek, anélkül, hogy a fontos információk elvesznének közöttük. Talán ez hiányzik legjobban nekik az iskolából, az önfeledt, felnőttek számára nehezen érthető "beszélgetések" egymással (szünetekben). Jobbára a videomeetingek előtt/után próbálják bepótolni ezt, a chat mellett.

+: Anyagok beadása teljesen önállóan megy, video, fotózott-kézzel írt anyagok, audio, meg persze az interaktív feladatok is (Quizlet, Redmenta).

-: A feladatok érkezése nagyon hektikus, nem használják egyelőre az ütemezett feladat élesítést a tanárok, így eléggé szétszabdalja a napot, hogy a telefon, laptop csilingelésére szaladnak, hogy milyen új feladat érkezett. Egyes feladatok pedig továbbra is Messenger-en, email-ben érkeznek, ami még jobban szétszórja ezeket csatorna szinten. De ezen lehet változtatni, a mai szülőin javasolni is fogom.

-: Dedikált hw eszköz kell minden iskolásnak, a megosztás nem működik, ha tényleg vannak online órák. Illetve ha nincs külön helyiség mindenki számára, akkor (még fülessel is) elég zavaróak egymás számára. Ez nyilván nem áll rendelkezésre a családok többségénél. Ráadásul ha a szülők is online dolgoznak...

-: A tanároknak rendkívüli erőfeszítést jelent az, hogy szinte minden órára maguknak kell összevadászni/elkészíteni az anyagokat. Nincs központi repository, tárgyanként, évfolyamonként... Vagy ti tudtok ilyet? Én is, többet is. Na   ezért mondom, hogy nincs központi.

A nagyobbaknak kevésbé okoz gondot a sokféle eszköz használata, magától értetődően váltogatnak közöttük.

Sikerült az edzések egy részét is kiváltani Zoom-on keresztül, komoly kondiedzések mennek, sporttörténeti előadások voltak már, terv szerint elméleti-taktikai oktatás is lesz majd. Két klub edzőinek is javasoltam, osszák meg erőforrásaikat, készítsenek olyan anyagokat amin a gyerekek klubtagságtól független részt vehetnek, így sokkal több érdekes foglalkozás lenne tartható, kevesebb erőfeszítéssel. Aztán ennek analógiájaként elkezdtem végiggondolni, hogy a közoktatásban ez miért nem merült fel (tudom, hogy vannak lokális kezdeményezések, de egy kicsit irányítottan). Erről lesz a következő poszt, már majdnem kész.

A gyerekek egyelőre jól érzik magukat, persze hiányoznak az osztálytársak mindenkinek. Szülőként meg úgyis ez a legfontosabb.

A bejegyzés trackback címe:

https://eduandcorona.blog.hu/api/trackback/id/tr1115572506

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.