Avagy mit lát egy szülő ebből ha ért egy kicsit az informatikához meg az oktatáshoz is

A kényszer szülte digitális oktatásról

"Digitális eszközök használata az oktatásban - szülői szemmel" kérdőív - Eredmények összefoglalása

Több mint 4000 kitöltés, inkább elégedett szülők, a vidék komoly hátrányban van, a gyerekek több mint negyede nem tud digitálisan tanulni

2020. május 19. - DuggenHuzzer

Bevezetés

A jelenlegi kényszer szülte digitális oktatást sokan, sokféleképpen elemezték már, tudomásunk szerint az eszközökre és azok kedveltségére koncentráló elemzés azonban nem született még. Főbb megállapításaink szerint az eszközöket a szülők többsége kedveli, sőt vannak kifejezett rajongók is, de a vidék komoly hátrányban a van a digitális oktatás elérésében. Fontos tanulság, hogy a használt eszközök fajtáitól kevésbé függ az elfogadottság, azaz a jó pedagógus szinte bármilyen rendelkezésére álló eszközzel képes a szülők elégedettségére oktatni. A videós tanítás megosztó, sokan szeretik és sokan nem. A lemaradók mennyisége azonban olyan mértékű, ami azonnali intézkedést tenne szükségessé. A részletes eredmények ebben a bejegyzésben találhatók.

A kérdőívről

A kérdőív egy magánkezdeményezés, többgyermekes szülőkként arra voltunk kíváncsiak, hogy más szülők hogyan fogadták a digitális oktatás bevezetését az első hetekben. Ezt pedig a használt eszközök kedveltségén keresztül próbáltuk mérni, elkerülve így azt, hogy pedagógusokat, iskolákat közvetlenül minősítsenek a kitöltők.

Fontos szempont volt, hogy a kérdőív gyorsan kitölthető legyen, így nem volt lehetőség az elméleti fogalmak pontos magyarázatára, ehelyett intuitív módon használható kategóriákat kerestünk. Így a természetes szegmentációs szempontok (iskola típusa, évfolyam, székhely típusa) mellett három kategóriára osztottuk az eszközöket (keretrendszer, video eszköz, gyakorló/számonkérő eszköz). Keretrendszer alatt egy olyan – akár iskolai szinten azonos – eszközt értettünk, ami biztosítja a diák és a tanár közti kapcsolattartást a tananyagok és feladatok kiadása, számonkérése, illetve ezek nyilvántartása tekintetében (a jelölőnégyzet szerinti felsorolás is segített ennek értelmezésében – Google Classroom, Microsoft Teams stb.). Ideális esetben ez a keretrendszer lenne az oktatás alapeszköze, ahol minden tananyag, feladat, értékelés elérhető (akár linken keresztül). Video eszközön interaktív óra tartására alkalmas eszközt értettünk (tehát a tanár beszél, prezentál, kérdez, ugyanakkor lehetőség van a diákok számára is szinkron módon kérdezni, válaszolni), itt is a felsorolással orientálva az értelmezést (Zoom, Skype stb.).  Gyakorló/számonkérő eszközön olyan eszközt értettünk, ami a tanultak mélyebb rögzülését vagy számonkérését segítik, ideális esetben közvetlen értékelést adva visszajelzéséként tanár és diák számára egyaránt (felsorolással segítve itt is, Redmenta, Okosdoboz stb.). Az általunk ismert eszközök többsége mindkét célnak egyszerre felel meg (a kitöltések számának, idejének korlátozása az alapvető eltérés számonkérés esetén), ezért vontuk össze ezt egy kategóriába, a továbbiakban gyakorló eszközként hivatkozunk erre.

Kiindulási hipotézisek

Bár ez a felmérés nem tudományos igényű munkaként jött létre, természetesen voltak feltevéseink arról, hogyan alakulnak majd az eredmények. Ezeket itt, most kicsit fellengzősen hipotézisekként adjuk meg. A digitális oktatás indulásának első heteiben az egyik leghangosabb téma az volt, hogy mely eszköz(ök) a legjobb(ak). Első kiindulási hipotézisünk az volt, hogy az eszközök konkrét fajtájától nem nagyon függ a digitális oktatás sikere (H1), hiszen a legáltalánosabban használható eszközök közötti funkcionális eltérés valójában nem meghatározó. Ennek a hipotézisnek az igazolására szolgál az eszköz kategóriákon belüli kedveltségek mérése, azt feltételezve, hogy a kedveltség nem tér el jelentősen eszközönként.

Második kiindulási hipotézisünk az volt, hogy az eszközök használata a gazdasági/társadalmi háttér miatt, kevésbé jellemző a fővárostól vidék felé haladva (H2), azonban ennek a letörésnek a mértéke kérdéses volt.  Harmadik hipotézisünk – ami kevésbé kvantitatív - az volt, hogy bár a szülők véleményét nem szokták erről megkérdezni, azért a szülők többségének fontos annyira az oktatásról való véleményalkotás, hogy:

  1. értelmes mennyiségű adatot tudunk gyűjteni (H3A);
  2. a kitöltők képben lesznek a használt eszközökkel kapcsolatban (H3B).

 

Eredmények összefoglalása

A digitális oktatásra átállt iskolákban a szülők többsége kedveli a használt eszközöket – különösen a számonkérésre használt platformokat. Ez a kedveltség mind iskolatípus, mind az iskola székhelye szerint jelentős eltéréseket mutat. Mivel olyan lehetőség is volt, hogy egyes eszközkategóriákat „nem használt”-nak minősítsék a kitöltők, egyúttal arról is kaptunk egy (eredetileg nem is tervezett) képet, hogy mekkora arányban fordul ez elő (ld. „Akik kimaradtak”). Ennek összevetése a hivatalos és nem hivatalos becslésekkel is elég érdekes tanulságokkal szolgál.

Az eszközök használatának székhely szerinti eloszlása hozta a várható papírformát, azaz Budapestről vidék felé haladva az eszközök használatának aránya csökken (H2: ). Kicsi csavar, hogy a megyeszékhely-város sorrend az intuícióval szemben azt jelzi, a városokban kicsivel nagyobb arányban használnak eszközöket, mint a megyeszékhelyeken. Az eszközök használatának iskolatípus szerinti megoszlása alapján a gimnáziumok toronymagasan vezetnek ebben. Évfolyam szerinti használati megoszlást vizsgálva azt találtuk, hogy a használati arány növekszik a felső évfolyamok felé haladva (1-8.), azonban ez a trend megfordul a 9-12. évfolyamokban. A konkrét eszközök kedveltsége a kitöltők körében viszonylag kis szórást mutat a keretrendszer és a videoeszköz kategóriában, a gyakorló kategóriában viszont egészen nagyot. Ez azt jelenti, hogy a keretrendszer és a videoeszköz választása kevésbé fontos a szülőknek, mint a gyakorló eszköz. A keretrendszer esetében ennek oka az lehet, hogy ez elsősorban adminisztrációs szerepet játszik (nehezebb érzelmileg viszonyulni hozzá) és az adminisztrációs funkciók eltérése sem túl nagy. Valójában itt az innováció szerepe kisebb, könnyebb egymásról a szükséges funkciókat lemásolni.  A videoeszközökesetében tipikusan sok éve piacon levő multik felhő alapú termékei versenyeznek egymással, ezért a funkcionalitás és a minőség a kérdőívet kitöltők érzékelése szintjén nagyon haszonló. A gyakorló eszközök esetében már sokkal nagyobb szerepe van a funkcionalitásnak és az innovációnak, ennek megfelelően az érzelmi viszonyulás nagyobb szerepet játszik, erre utal a preferenciák közötti nagyobb eltérés. Itt ráadásuk már nem csak a multik rúgnak labdába, nagyon sok kisebb (köztük sok magyar) eszköz használatát jelezték a kitöltők. További jelentős különbséget okoz az is, hogy az eszköz itt egyúttal rendelkezésre álló tartalmat is jelent, hiszen a mások által létrehozott gyakorlatok, anyagok a közösség rendelkezésére állnak, ezek mennyiségével és minőségével is befolyásolva a kedveltséget (pl. Redmenta katalógus: 12618 megosztott gyakorlat (2020/05/15)).

A felmérés igazolta azt, hogy a digitális oktatás a szülői preferenciák alapján elsősorban nem eszközfüggő, a különböző eszközök átlagos kedveltsége nem tér el jelentősen egymástól (H1: ), a gyakorló eszközöknél említett nagyobb szórással.

A fenti megállapításokhoz szükséges volt, hogy jelentős számban (4000+) hajlandók legyenek a szülők a kérdőívet kitölteni (H3A: ) illetve a kommentek és a szabad szöveges válaszok között alacsony (<0,5%) legyen a „nem tudom milyen eszközt használ az iskola” jellegű válaszok aránya (H3B: ).

Akik kimaradtak

A becslések a digitális oktatással el nem ért tanulók mértékét 5-20% közé teszik (kormánypárti - ellenzéki szélsőértékek), azaz ennyi tanuló esetében teljesen értelmezhetetlen a kérdőív, hiszen semmilyen eszközt nem használnak, annak iskolai vagy otthoni hiánya miatt. Ez a felmérés az eszközt nem használókat Budapesten 13-19%-ra, vidéken 18-36%-ra mérte a kitöltők körében. A becsült 5-20% és az itteni kitöltők közötti átfedés mértéke nem ismert, de feltehetőleg nem 100%. Ezt azt jelenti, hogy mérésünktől nagyobb arányban lehetnek kimaradók a digitális oktatásból. Örülhetünk annak, hogy a használók inkább elégedettek az eszközökkel, de ezt a szakadékot mindenképpen csökkenteni szükséges.

 

Köszönet a Dataizmus Zrt.-nek a kérdőívek targetálásában nyújtott segítségéért!

"Digitális eszközök használata az oktatásban - szülői szemmel" kérdőív - Eredmények részletes bemutatása

Több mint 4000 kitöltés, inkább elégedett szülők, a vidék komoly hátrányban van, a gyerekek több mint negyede nem tud digitálisan tanulni

Az előző posztban található összefoglaló után bemutatjuk a részletes eredményeket, az összefoglalást megismételve.

Eredmények összefoglalása

A digitális oktatásra átállt iskolákban a szülők többsége kedveli a használt eszközöket – különösen a számonkérésre használt platformokat. Ez a kedveltség mind iskolatípus, mind az iskola székhelye szerint jelentős eltéréseket mutat. Mivel olyan lehetőség is volt, hogy egyes eszközkategóriákat „nem használt”-nak minősítsék a kitöltők, egyúttal arról is kaptunk egy (eredetileg nem is tervezett) képet, hogy mekkora arányban fordul ez elő (ld. „Akik kimaradtak”). Ennek összevetése a hivatalos és nem hivatalos becslésekkel is elég érdekes tanulságokkal szolgál.

Az eszközök használatának székhely szerinti eloszlása hozta a várható papírformát, azaz Budapestről vidék felé haladva az eszközök használatának aránya csökken (H2: ). Kicsi csavar, hogy a megyeszékhely-város sorrend az intuícióval szemben azt jelzi, a városokban kicsivel nagyobb arányban használnak eszközöket, mint a megyeszékhelyeken. Az eszközök használatának iskolatípus szerinti megoszlása alapján a gimnáziumok toronymagasan vezetnek ebben. Évfolyam szerinti használati megoszlást vizsgálva azt találtuk, hogy a használati arány növekszik a felső évfolyamok felé haladva (1-8.), azonban ez a trend megfordul a 9-12. évfolyamokban. A konkrét eszközök kedveltsége a kitöltők körében viszonylag kis szórást mutat a keretrendszer és a videoeszköz kategóriában, a gyakorló kategóriában viszont egészen nagyot. Ez azt jelenti, hogy a keretrendszer és a videoeszköz választása kevésbé fontos a szülőknek, mint a gyakorló eszköz. A keretrendszer esetében ennek oka az lehet, hogy ez elsősorban adminisztrációs szerepet játszik (nehezebb érzelmileg viszonyulni hozzá) és az adminisztrációs funkciók eltérése sem túl nagy. Valójában itt az innováció szerepe kisebb, könnyebb egymásról a szükséges funkciókat lemásolni.  A videoeszközökesetében tipikusan sok éve piacon levő multik felhő alapú termékei versenyeznek egymással, ezért a funkcionalitás és a minőség a kérdőívet kitöltők érzékelése szintjén nagyon haszonló. A gyakorló eszközök esetében már sokkal nagyobb szerepe van a funkcionalitásnak és az innovációnak, ennek megfelelően az érzelmi viszonyulás nagyobb szerepet játszik, erre utal a preferenciák közötti nagyobb eltérés. Itt ráadásuk már nem csak a multik rúgnak labdába, nagyon sok kisebb (köztük sok magyar) eszköz használatát jelezték a kitöltők. További jelentős különbséget okoz az is, hogy az eszköz itt egyúttal rendelkezésre álló tartalmat is jelent, hiszen a mások által létrehozott gyakorlatok, anyagok a közösség rendelkezésére állnak, ezek mennyiségével és minőségével is befolyásolva a kedveltséget (pl. Redmenta katalógus: 12618 megosztott gyakorlat (2020/05/15)).

Nem vizsgáltuk ugyan, de a nyilván jelentős különbség van a fejlesztésre rendelkezésre álló erőforrások között a multik, kis (magyar) cégek és a teljesen ingyenes közösségi kezdeményezések között. Ugyanakkor a megnevezett eszközök többsége ingyenesen rendelkezésre álló (azaz az iskola fenntartója nem fizet érte). Ezzel együtt a vizsgálat igazolta azt, hogy a digitális oktatás a szülői preferenciák alapján elsősorban nem eszközfüggő, a különböző eszközök átlagos kedveltsége nem tér el jelentősen egymástól (H1: )

A fenti megállapításokhoz szükséges volt, hogy jelentős számban (4000+) hajlandók legyenek a szülők a kérdőívet kitölteni (H3A: ) illetve a kommentek és az szabad szöveges válaszok között alacsony (<0,5%) legyen a „nem tudom milyen eszközt használ az iskola” jellegű válaszok aránya (H3B: )

Kitöltések technikai elemzése

A kitöltések a szándék szerint gyerekenként történtek, több gyermek esetén kértük, hogy a szülő minden gyerekhez külön kérdőívet töltsön ki. A kitöltéseket szegmentáltuk évfolyam (1-12), az iskola székhelyének típusa (Budapest, megyeszékhely, város község) valamint az iskola típusa (általános iskola, gimnázium, szakgimnázium, szakközépiskola, szakiskola) szerint. Ez lehetőséget adott arra, hogy a kedveltségeket egyes eszköz-kategóriákon belül ezen szempontok szerint tovább értékeljük. További szegmentációs szempontokat (fenntartó típusa, régió) nem alkalmaztunk, ugyanis ez jelentősen növelte volna a kitöltés idejét. A kérdőívet összesen több mint 4000-en töltötték, ki az inkonzisztens válaszok kiszűrése után 4000 választ dolgoztunk fel. A kitöltők az évfolyamok szerint nem teljesen egyenletesen oszlanak meg, az alsóbb évfolyamok felülreprezentáltak a kitöltők között.

A kitöltések - iskola típusa szerint - túlnyomórészt általános iskolákból származnak, a szakközépiskolák és a szakiskolák száma mindössze 67 és 29, így az ezekre vonatkozó következtetések hibalehetősége nagyobb, ezekkel kapcsolatos megállapításainknál ezt szükséges figyelembe venni.

Bár területi megoszlás szerint a kitöltések eleinte túlságosan Budapest centrikusak voltak, a végére elég jó minta alakult ki ahhoz, hogy megbízható következtetések alapját szolgáltassa.

A Google Analytics -nek hála, pontos technikai elemzést is kaptunk a kitöltőkről nemek, kitöltésre használt eszköz fajtája,

valamint földrajzi elhelyezkedés szerint (TOP6: Budapest 30,9%, Debrecen 2,62%, Pécs 2,12%, Miskolc 2,09%, Szeged 1,99%, Győr 1,98%). Mértük továbbá a kitöltés átlagos időtartamát is, ami az ígért 76 másodperccel szemben pontosan 1 perc lett, egy valakinek sikerült 8 percnél tovább időzni rajta, de született 40 mp alatti megoldás is. Valamilyen oknál fogva a kitöltések többsége keddi napokon történt.

Eszközt nem használók - iskolai székhely szerint

Az eszközt nem használók arányát iskola székhelye szerinti bontásban vizsgálva az látjuk, hogy Budapesttől távolodva az eszközöket nem használók aránya növekszik. A trendet egyedül a megyeszékhely-város sorrend alakítja váratlanul, városokban kissé többen használnak videót és gyakorlóeszközöket mint megyeszékhelyeken, de keretrendszer esetében a sorrend a vártnak megfelelően alakul. A különböző eszköz-kategóriák használati-nem használati aránya esetében az látszik, hogy a Budapesten és megyeszékhelyeken a keretrendszert többen használják, mint a videós eszközöket, városokban és községekben pedig fordítva. A gyakorló eszközök használata a legelterjedtebb az összes eszköz-kategória közül. 

Eszközt nem használók - iskolatípus szerint

Az eszközhasználók aránya a gimnáziumokban toronymagasan kiemelkedik a többi iskolatípus közül, a szakiskolák helyezkednek el a skála másik végén. Érdekes különbség, hogy általános iskolák esetében a gyakorlóeszközök használata milyen elterjedt a keretrendszer a videoeszközök használatához képest, míg szakgimnáziumokban például éppen a keretrendszer használata jellemzőbb a gyakorlóeszközökhöz képest.

 

Eszközt nem használók - évfolyam szerint

Mindenképpen meglepő, hogy miután az eszközt nem használók aránya 1-9. évfolyamig csökken (azaz 1-9. évfolyamig egyre többen használnak eszközöket), újra növekedni kezd (azaz 9-12. évfolyamig egyre kevesebben használnak eszközt). A csökkenés magyarázható azzal, hogy a kisebb évfolyamoknak még túl bonyolultak az eszközök és azért csak a felsőbb évfolyamokban elterjedtebbek, a 9-12 évfolyamig tartó csökkenő trendre azonban nemigen találtunk magyarázatot. Talán az a megoldás, hogy a 12 évfolyamban már az érettségire készülnek (kevesebb eszköz használatát igényelve), a 9-11. évfolyamot külön értékelve pedig nem is olyan nagy az eltérés.

Eszköztípusok kedveltsége az összes használó körében

Az eszköztípus szerinti kedveltséget minden eszköz esetében egy balra eltolt haranggörbe írja le, azaz a preferencia minden esetben pozitív, a szülők inkább kedvelik az eszközöket. Eszköztípusonként a video- és a gyakorlóeszközök legmagasabb preferenciája („imádom”) kiemelkedő (7 illetve 6,5%). Ugyanakkor a video esetében a leglaposabb az eloszlás, jelezve, hogy ez a legmegosztóbb eszköztípus. Az kifejezetten elutasítók („nem az igazi” + „utálom”) aránya 23-26% között mozog (keretrendszer: 23,2 video: 26,2 gyakorló: 25,1), így az inkább elégedettek aránya („imádom” + „egész jó” + használható”) 74-77%. Összességében a kedveltség nagyon hasonló a különböző eszköztípusok között, ezzel is azt sugallva, hogy a digitális oktatásban használt eszközök közötti konkrét választás kevésbé fontos mint, az, hogyan használják azt.

Eszközkategóriák kedveltsége a használók körében – iskolatípus szerint

Nem csak a használat aránya, hanem az egyes eszköztípusok kedveltsége is a gimnáziumokban a legmagasabb, a kifejezetten elutasítók („nem az igazi”, „utálom”) aránya itt minden eszköztípusban 20% alatti. Látványosan a kedvelők felé hajlik az általános iskolákra vonatkozó eredmény is. A többi iskolatípusban az eredmények megosztóbbak, de az átlagos értékelés itt is inkább pozitív.

Eszköz-kategóriák kedveltsége a használók körében – székhely szerint

Az eszköztípusok kedveltségi átlaga nem tér el jelentősen az iskola székhelye szerint, de vidék felé haladva enyhén csökkenő tendenciát mutat. A grafikonon viszont látszik, hogy a vidék felé haladva a kedveltség ráadásul egyre polarizáltabb, a középső érték szépen csökken, míg a szélsőbb értékek gyakrabban szerepelnek. Figyelemre méltó a budapesti preferencia a keretrendszer tekintetében: az „imádom” és „egész jó” értékelések összesen meghaladják az 50%-ot az azt használók körében (azt persze ne felejtsük el, hogy 17,75% nem használ ilyet Budapesten sem).

Eszköz-kategóriák kedveltsége – iskolai évfolyam szerint

A balra torzított haranggörbe itt is visszaköszön, csökkenő csúcsokkal az 1-8. évfolyamig, majd a 9. évfolyamban hirtelen megemelkedve, újra csökken a 12. évfolyamig. 10. és 11. évfolyamban kiemelkedik a video kedveltsége, 2. és 9. évfolyamban pedig a keretrendszeré, de ezek mértéke nem jelentős, a preferenciák nagyon haszonlóan mozognak. A gyakorló eszközök kedveltsége a 12. évfolyamban a legalacsonyabb, feltehetőleg ennek is az érettségire készülés az oka.


Egyes eszközökre lebontott elemzések – milyen konkrét eszközöket szeretnek a szülők a legjobban?

Keretrendszerek használati gyakorisága,  kedveltsége

A használt keretrendszerek közül a 3-nál többször említetteket helyeztük el a grafikonon. Figyelemre méltó Google dominanciája (az összes többi együttesen sem kapott ennyi említést. Különösen a másik multi rivális Teams mellett feltűnő ez az arány. Az – egyébként kötelezően használandó – Kréta 109 említést kapott, a Moodle 56-t. A Facebook-ot eleinte tévedésnek véltük, de a kommentek meggyőztek arról, hogy sok helyen valóban azt használják erre a funkcióra is (osztálynévsor a csoporttagok, események mint órák, etc). 

A keretrendszerek kedveltségét úgy ábrázoltuk, hogy az 5 kedveltségi kategóriát 1-5 skálára alakítva, átlagot számítottunk. Látható, TOP3 gyakorlatilag ugyanolyan népszerű (Microsoft Teams, Google Classroom, Canvas), de a következő 4 eszköz is alig marad le ettől. A szórás a teljes mintában mindössze 0,24, ami igazolja, hogy az elterjedt keretrendszerek kedveltsége nem tér el lényegesen. A  Kréta alacsony kedveltsége talán leginkább annak kötelező volta miatti "protest" véleményalkotással magyarázható.

Videoeszközök használati gyakorisága,  kedveltsége

A videoeszközök elterjedtsége az alábbi grafikonon látható. Facebook és Youtube (élő és valójában nem interaktív itt sajnos keveredik) valamint Zoom a TOP3, ezután egy bolyban a Microsoft eszközei (Teams, Skype) és a Discord. A Google kissé lemaradva a 7. és 10. helyen. Jellemző, hogy szinte mindenki több eszközt is megjelölt, ebben általában nem sikerült sem iskola,i sem osztály szinten egységesíteni.

A videoeszközök kedveltsége sem tér el jelentősen, a nagyan kis említésszám miatt, a lefelé kilógó Cisco Webex értékelése nem megbízható. Érdekes, hogy a Classroom-on keresztüli video és az azon kívüli (de technikailag lényegében ugyanaz) Hangouts a skála két végén kap helyet, ugyanakkor itt is nagyon kicsi említésszámú a Classroom, ezzel az értekelés kevésbé megbízható. A szórás itt csak 0,22 – megállapítható, hogy a videoeszköz választása lényegében nem befolyásolja a kedveltséget, azaz bármelyik használt eszköz megfelelő az iskolai oktatáshoz.

Gyakorló eszközök használati gyakorisága,  kedveltsége

A gyakorló eszközök sokszínűbbek, mint az előző két eszköz-kategória, sokkal több eszköz szerepel a felsorolásokban, a táblázatokba és a megállapításokba ezért csak a 3-nál magasabb említésszámú eszközöket foglaltuk bele. A Classroom után rögtön a magyar Redmenta a leggyakrabban használt eszköz, a TOP4-ben még a LearningApps és a szintén magyar Okosdoboz. A középső bolyban a Quizlet, Teams és Quizzizz. Megtartottuk az eredetileg nem ide képzelt „Fotó küldése” megoldást is, olyan nagy számban volt említés erről.

Kisebb említésszámban szerepelnek még: nkp.hu, EduBase, Akriel, SEOS, Ofi, Liveworksheets, Zanza tv, WocaBee, ugyesedni.hu, Sulinet, sakkpalota, Protopage, Neolms, Motto, Memrise, matfizz, Matek Oázis, Játek 1x1, iSLCollective, Imel, Eduverzum, e-palatábla, Digimatekalso.hupont.hu, ClassDojo, Classcraft, Blogger.com és Alf.

 

A kedveltséget tekintve, az igen kis számban említett (magyar) #School, a Socrative, a Wordwall.net, a Kahoot és a Sutori alkotja az élmezőnyt, közel egy bolyban a legelterjedtebb eszközök következnek ezután. Az utolsó négy eszköz kivételével mindegyik eszköz inkább kedveltnek számít. A Facebook lemaradása a kis említésszám miatt nem igazán releváns. Legnagyobb rajongótábora („imádom”) a LearninApps-nak (119) a Redmenta-nak (103) a Classroom-nak (99) és az Okosdoboznak (96) van. Meglepő de ugyanez a 4 eszköz számít a legelutasítottabnak is („utálom”). Nem véletlenül: a kedveltség szórása a gyakorló eszközöknél 0,72, ami majdnem háromszorosa a másik két kategóriánál mért adatoknak. Megállapíthatjuk, hogy a gyakorló eszközök sokkal megosztóbbak a keretrendszernél és a videoeszköznél. Ennek okai, hogy a gyakorló eszközök

  • funkcionalitásban, koncepcióban nagyobb mértékben térnek el egymástól, mint a keretrendszerek és videoeszközök;
  • az eszközökön túl a tartalmak is önkéntelenül értékelésre kerültek, hiszen azok mennyisége és minősége a tanulási élményt jelentősen befolyásolja;
  • nagyobb a rendelkezésre lehetőségek változatossága, több mint kétszer annyi fajta eszköz szerepel itt, mint a többi kategóriában.

A gyakorló eszközöknél tehát nem igaz az a megállapítás, hogy a kedveltség nagyjából független az eszközválasztástól, ebben az esetben ennek komoly jelentősége van.

További lehetőségek, javaslatok

Az eszközök kedveltsége azt is jelenti, hogy a digitális oktatás lehetőséget nyújt arra, hogy az iskolák a szülőket sokkal inkább partnerként kezelve ezt a helyzetet arra használják, hogy

  • a digitális oktatást a járványhelyzet elmúltával is bátrabban használják a jövőben;
  • azokon a helyeken, ahol a digitális eszközöket egyáltalán nem használják, ezek okait feltárva és kezelve csökkentsék a digitális szakadékot attól függetlenül, hogy az ok a tanárok digitális írástudatlansága, az eszközök hiánya vagy esetleg a motiválatlanság;
  • mivel az eszközök sokfélesége a leggyakrabban említett gond, iskolán, de legalábbis évfolyamon belül konszolidálják ezeket.

Akik kimaradtak

A becslések a digitális oktatással el nem ért tanulók mértékét 5-20% közé teszik (kormánypárti - ellenzéki szélsőértékek), azaz ennyi tanuló esetében teljesen értelmezhetetlen a kérdőív, hiszen semmilyen eszközt nem használnak, annak iskolai vagy otthoni hiánya miatt. Ez a felmérés az eszközt nem használókat eszköz-kategóriánként Budapesten Ha feltételezzük, hogy ezen tanulók szülei egyáltalán nem töltötték ki a kérdőívet, érdektelenség, eszközhiány vagy a kapcsolati háló korlátozott volta (nem hívta fel egy ismerős sem a figyelmet rá) miatt, akkor a jelen kérdőívben mért eszközt nem használókkal ezt kiegészítve vidéken 23-38%-os, Budapesten 17-32%-os mértéket kapunk arra, hogy mennyi gyereket nem ér el a digitális oktatás. Ha a másik végletet nézzük, azaz az itt mért eszközt nem használók, akkor Örülhetünk annak, hogy a használók inkább elégedettek az eszközökkel, de ezt a szakadékot mindenképpen csökkenteni szükséges.

 

Kommentszekció

A megjegyzés szekció kitöltésével nagyon sokan éltek, több mint 1500 észrevétel született, köztük nagyon sok érdemi javaslat. Ezeket igyekszünk a döntéshozókhoz eljuttatni. És persze volt számos „aranyköpés”, ezekből áll itt most egy rövid lista.

Gyakorló-számonkérő eszközök (egyéb): "Email-en beküldöd 45 perc múlva."

Keretrendszer (egyéb): FB zárt osztályt (sic!) használunk

Nincs oktatás, hanem itthoni tanulás.

Ez nem digitális oktatás. A szülők és a gyerekek közös szívatása.

Egész jól működik.

Ez így jobb, mint egész nap a suliban.

Informatikus családtagokkal könnyű!

Kérjük a tanári fizetést mi is mint szülők. 

Túl sok a videós óra, nem kellene ennyi. (sok hasonló változatban is)

Jó lenne több videó óra. (sok hasonló változatban is)

:) Már kisimultak az idegeim, mert a  4. platformtól kiszerveztem a telepítésüket és a használati oktatásukat.

És a végén a kedvencünk (többféle változatban is):

Le a kalappal a pedagógusok előtt

 

 

ELKÉSZÜLT! - "Digitális eszközök használata az oktatásban - szülői szemmel" című kérdőív feldolgozása

Hú, ez egy kicsit bonyolultabb lett mint terveztem, eléggé sok szabadidőmet elvitte az utóbbi két-három hétben, de ELKÉSZÜLT.

A főbb eredményeket ebben a bejegyzésben, a részletes elemzést pedig ebben a posztban találhatjátok. Olvassátok, osszátok meg, vitatkozzatok!

 

KÉRDŐÍV: Előzetes eredmények a digitális oktatás (eszközeinek) szülői fogadtatásról

Először is köszönet minden kitöltőnek, 1100 kitöltésnél tartunk a digitális oktatásról szóló szülői felmérésben. Ha még nem tetted volna meg, itt kitöltheted. 

A legfontosabb megállapítások alapja, hogy a kitöltők egyre lassan reprezentatív mintát alkotnak az iskola székhelye szerint, az osztályonkénti eloszlás pedig közel egyenletes, valamint az is hogy egyre kevésbé kerülnek elő olyan "egzotikus" eszközök amiket csak egy-egy iskolában használnak.

Ahogy a kitöltések egyre inkább kiterjednek városok és községek felé, láthatóan csökken az eszközöket aktívan használók aránya, jelenleg állás szerint a kitöltők több mint negyede (26,6%) nem használ keretrendszert (1. Google Classroom  2. Microsoft Teams a használók között), közel negyedük (23,3%) nem használ semmilyen video eszközt (1. Facebook 2. Youtube - bár ezek valódi interaktív tanításra nem használhatók - 3. Zoom 4. Skype) és a gyakorlást/számonkérést segítő eszközök elterjedtsége a legnagyobb, mindössze 16,1% nem használ ilyet (1. Google Classroom/Forms 2. Redmenta 3. LearningApps). Nagy kérdés, hogyan viszonyulnak ezek az adatok az egyébként eszközzel sem (vagy alig) rendelkező családok közel 20%-ra becsült arányához (forrás: Hermann Zoltán, MTA KRTK KTI Országos Kompetenciafelmérés háttérkérdőív)? Feltételezhetjük-e hogy a kérdőív kitöltői elsősorban nem ehhez a 20%-hoz tartoznak, mert akkor az eszközt nem használók aránya elképesztően magasra ugrik?

Az elégedettség - azok körében akik használnak eszközöket - továbbra is elég magas, különösen a keretrendszer esetében. screenshot_2020-04-08_at_18_36_40.pngSok érdekes javaslat is érkezett, ezek struktúrálása nem várt mennyiségű munkát jelent majd a következő napokban.

Addig is "szolgálunk és mérünk".

KÉRDŐÍV: Digitális eszközök használata az oktatásban - szülői szemmel

Egyik barátommal készítettünk egy kérdőívet arról, mennyire elégedettek a szülők a kényszer szülte digitális oktatás során használt eszközökkel. Miért fontos ez? Azért mert

  • ebben a kényszer szülte digitális oktatásban a szülők szerepe sokkal jobban felértékelődik, hiszen jelenleg a szülők jelentős része is otthon van, ezáltal a napi tanulásban sokkal szorosabban vesz részt mint korábban,
  • a szülőket ritkán szokták megkérdezni az oktatással kapcsolatban, holott az oktatás sikerében a szerepük megkérdőjelezhetetlen,
  • feltételezésünk szerint az oktatás sikere kevésbé múlik az eszközök funkcionalitásán, sokkal inkább azon, hogyan használják ezeket a pedagógusok, így a jelen felmérésben a legnagyobb elégedettséggel használt eszközöket lenne érdemes a megfelelő tartalommal és módszertannal még használhatóbbá tenni (a kevésbé sikereseket pedig esetleg még több kreativitással sikeressé tenni),
  • az oktatással elégedett szülő jó a diáknak és az iskolának is (meg persze magának a szülőnek is). 

 

A kérdőív elérhető itt.

Kérlek juttasd el minél több iskolás szüleihez, a kitöltés nem több mint 89 másodperc (volt 63 mp-es megoldás is :-)). Az eredményekről részletesen beszámolunk ebben a blogban, aki még részletesebben érdeklődik, az keressen meg közvetlenül az eduandcorona@gmail.com címen.

Kérdőív

 

Tetszik ez az egész a szülőknek?

Egyik barátommal közösen készítettünk egy online kérdőívet, a mostani státuszra ránézve (és hogy eleget tegyünk az e-mail-jüket megadó kitöltőknek tett ígéretünknek), megosztom ez első elégedettségi adatokat.

Még egy kicsit korai eredményeket levonni a szülői felmérésből (ha még nem töltötted ki, tedd meg itt), de a legérdekesebbet meg kell osztanom.

Az (eszközökkel való) elégedettség szintje számomra meglepően magas, ugyanakkor azt gondolom ez mégsem csak eszközökre vonatkozó értékelés, hanem a helyzet egészére is.

A kitöltők között (az eszközt nem használókat is beleértve) 50%-ot meghaladja az "Egész jó" és az "Imádom" összesített aránya!!! A semleges (használható) értékeléssel együtt pedig összesen 70% környékén van azok száma akik alapvetően elégedettek! 

Űrlapok-válaszdiagram. Kérdés címe: 7. Mennyire szereted a használt eszközöket?. Válaszok száma: .

Az is látszik, hogy keretrendszert közel 80% használ, (1. Google Classroom 2. MS Teams), videó(chat)-t 75% (1. Zoom 2. MS Teams), gyakorló-számonkérő eszközöket több mint 75% (1. Google Forms 2. Redmenta).

Jönnek a további eredmények is, kérem segítsetek abban, hogy minél többen osszák meg szülői tapasztalatukat, több adattal pontosabb eredmény lesz. Ez a kérdőív itt.